Akiben úgy tűnik, egy személyben talál társra a szív, a test és a lélek. Úgy utálom már, hogy valakiben vagy csak ezt, vagy csak azt találom meg. Most jó. Tudom, hogy vannak, akiknek "csak" ennyi jut, de legalább ez jut az életben. Azt hiszem, ha bármi más öröm elmarad az életben, ennek mindig lehet örülni helyette.
Ilyenkor elég a világ olyannak, amilyen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.