Na ez valami olyan elégtétel egy 20 éves pályafutás állapotjelentésében, ami ritkán adódik, ha az ember amúgy nem művészettel foglalkozik. Pláne, hogy a zenei arcolat és a hangokkal való kommunikáció a reklámban a szakdolgozatom témája, több tízezer tételt hallgattam végig, 20 éve zenét írok, néha némi félig szakértésért fizetnek valamit, de mégsem ez az életem, vagy a munkám. 2001 körül kerestem pénzt zenéléssel, de soha nem azzal a részével, amit élveztem.
Most elég kreatívan kellett egy szervezetnek digitális prezentációs anyagokat kidolgozni, volt benne kép, szöveg, hang, videó, mindenféle, és miután rengeteg interjú készült, javasoltam egy zenei arculatot, egy eleje- és vége szignált, és végül a videókhoz és a multimédia prezentációkhoz a szignált kibővítettem egy 2 perces háttérzenévé.
NEM KELLETT MEGERŐSZAKOLNOM MAGAM, SZERENCSÉS VAGYOK.
Azt hiszem, a munka zenére jutó részéből veszek még egy hangszert. Így illik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.