Hirtelen felindulásból 2010. január 1-jén a B-oldalon írtunk egy posztot arról, hogy mit várunk 2010-től. Tanulságos volt ma elolvasni. Zanzásítva összegezném, mert első olvasatra úgy érzem,

A 2010-RE TERVEZETT DOLGOK 90%-ÁRA VOLT ENERGIÁM.

És bár nem tudok 1-1 hónapra egyformán tekinteni, mert nem volt éppen homogén az év, de így év végén az utolsó hátradőlős hétben úgy érzem, minden összejött, ami rajtam múlt. 2011 kedvéért kigyűjtöm magamnak azt, ami nem jött össze, ez a tanulság. A jókedvem kedvéért pedig kigyűjtöm azt, ami összejött. Két listát írtam 2010 elején, úgy érzem, mindkettővel történt valami.

Ami nem jött össze:

• Nem indult el a B-oldalon a netlabel (ingyenes zenekiadás), pedig pontosan tudom, mi kerülne az első 2 válogatáslemezre, de ez már annyira közszolgálati és bizonytalan dolog, hogy túl sok minden megelőzte. Semmit nem foglalkoztam vele. Sajnálom, mert szeretném.
• Nem tudom, hogy Benny Golson járt-e idén is Magyarországon, nem voltam a koncertjén, még mindig nem láttam élőben.
• Nem néztem több jazzt élőben. Voltam egy jazzfesztiválon, meg láttam 1-2 fellépést, de az is vagy dixieland volt, ami szerintem nem jazz, vagy nujazz, ami meg mások szerint nem jazz. Olyan jó kis zongorás, szaxofonos klasszikus felállásokon ücsörögtem volna többször. De nincs kivel, és igazából annak a "kinek" a kiválasztásában sem az a szempont, hogy ez érdekli-e vagy sem.
• Még mindig nem raktam össze stand-up műsort. És rádióműsort sem. Kétszer vagy háromszor voltam a rádióban... amikor leírtam, mit várok 2010-től, nem tudtam, hogy januárban Fábry felolvassa a levelemet a műsorában, és azt sem, hogy ennek nyomán megpróbálom befészkelni magam egy rádióműsorba, ami végül nem sikerült, sőt, a műsor is megszűnt ősszel, de jó hogy ilyenek is történtek. De ennél sokkal jobban hülyét kell csinálnom magamból, ugyanis meghoztam a döntést, hogy nem akarok az a steril ember lenni, aki minden alkalommal, amikor felvétel készül róla, vagy közönség elé áll, arra gondol, hogy "de mi van ha egyszer miniszter leszel, és ezt a felvételt előkerítik". Nem miniszter akarok lenni, hanem híres hülye. Tartósabb, és könnyebben értékelhető feladat...
• Nem sikerült a B-oldalra több hiphopot és elektronikát varázsolni. Bár volt 1-2 jó cikk a magyar underground hiphopról, és 1-2 elektronikus előadóró megemlékeztünk, még mindig úgy érzem, azokról a zenékről szól az oldal, amikben 1-nél több gitár van. Én meg olyat nem hallgatok. Úgyhogy azon túl, hogy írni szeretek oda, ha van miről, olvasni ritkán szoktam.
• Nem készültek új B-oldal ruhák, és egyéb merchandise (bögre, plüss B betű), sőt, azokért a ruhákért sem mentem el, amiket 1 éve összeírtam, hogy kinek mit szeretnék adni.
• Nem jött a Thievery a Balaton Soundra, és nem láttam Stevie Wondert élőben, mondjuk ő se jött, csak szeretném, ha jönne.
• Idén nem költöztem, pedig szerettem volna - de úgy, hogy utána megint 2 évig ne kelljen. És nem nagyon őrültködtem az utcán éjjel. A legjobb állapotban szerintem a Soundon voltam, több dolog mellett a fröccs is csodákra képes, nálam idén megelőzte a sört, de azért nem felejtem el, hogy a Heinekennek köszönhetem a helyszínt, és magamnak az állapotot.

Mással pótoltam:

• Nem aludtam vitorláson. Helyette egy tó partján aludtam egyedül, ami ugyanolyan jó lett volna, ha a szúnyog nevű faj nem alakul ki.
• Bár csak megérteni akartam a Twittert, amit sikerült, és van vagy 5 accountom, megmondom őszintén, nem szerettem meg. Nem érdekel. Úgyhogy ez nem jött össze. Főleg a Twitternek nem jöttem én össze, asszem :)
• A Hajó zenekar projektem nem haladt előrébb - helyette másokkal zenéltem, ami az én döntésem, úgyhogy tökoké.

AMI ÖSSZEJÖTT:

• Január 1-jén éjfélkor elénekeltük a Happy Birthdayt Petőfi Sándor részére, szerintem figyelmes...
• Lett januárra videoklipem, sőt, összevágtam még idegen képekből más videókat is a saját zenéimre.
• Júliusban megcsináltuk az erős fesztiválturnét, ami jóval erősebb volt, mint a tavalyi VOLT-Sound-Sziget Bermuda-háromszög. Azt hiszem, így vagy úgy több mint 10 zenei fesztiválon voltunk, ha nem is végig. Jól éreztem magam.
• Volt hirdetési bevételünk a blogjainkból, és más bloggereket is pénzkereseti lehetőséghez tudtam juttatni. Nagyon jó érzés hobbival pénzt keresni, mert emiatt még sokáig nem gondolok úgy ezekre a dolgokra, mint amik akadályoznak bármiben, vagy ha valaki azt mondja, hogy ez komolytalan, és fel kéne már nőni, egyszerűen kinevetem a tudatlanságáért. :)
• Írtam. 1-2 hónapig a B-oldalra is rendszeresen, de túlzásba nem vittem, mert nekem túl gitáros, az olvasók nem azt a zenét szeretik, amit én. A Modorosra ment 1-2 olyan poszt, ami nekem fontos vagy szórakoztató téma, jó, hogy megírtam. És a Pozitivitás... itt vagyok év végén, és még a két legszemetebb hónap után sem hagytam abba. Sőt, valójában naponta írhatnék 1-1 sorokat, mert mindig találok valami apróságot, aminek lehet örülni.
• Azért a Twitter helyett úgy érzem, félig befészkeltem magam a Tumblrre, és az viszont tetszik.
• Bár a Hajó nevű zenei projektem, amivel downtempo zenéket szeretnék élőben csinálni, nem haladt semmit, összehoztuk a Beatkoho nevű formációt, és élőben rakunk össze hiphopot. Van benne kifejezetten intelligens rap, és múlt héten vettünk fel éneket is. Még sok munka van vele.
• Emellett teljes meglepetésként nyáron újra kiolvasztottam a DJ-zést. Ez igazából Gabika érdeme, és a Bloggerz on Decksben a többi őrülté, akikkel felléptünk, és ezért mondom, hogy meglepetés. Mert amúgy olyan nagyon nem kell meglepődni, hiszen annyi hangszert vettem idén magamnak, mint még soha, és valamikor márciusban vettem lemezjátszókat, no wonder, hogy szeptemberben már mentem velük valahová. Ez megint zene, és "művészet" a munka mellett, nekem nagyon fontos, hogy ne csak az íróasztalnál történjenek jó dolgok. Pakolgatom fel a mixeimet a netre, ez most jól működik.
• Ez a legviccesebb, a 4 napos munkahét is összejött. Ez csalóka, mert 10-12 órát szoktam bent lenni amúgy is, de nem egyszer volt 21-22 órás műszakom, mert néha rámjön, hogy 7-re be kell takarodjak, néha meg az jön rám, hogy éjjel 4-ig nem jövök el, és bár ritkán, de van, amikor ez a két kényszer egy napra esik. De nem ezért van a péntek, hanem mert többször megpróbáltam akár keddet, akár szerdát kivenni, mert fontos dolgom volt, vagy mert olyan kimerült voltam, hogy már remegtem. De az ilyen ad hoc pihenőnapok nem működnek, ugyanannyian kerestek, ha kikapcsoltam magam, akkor a vonalason, vagy akkor több e-mail jött, az out of office ellenére úgy tűnt, nem hajlandó senki tudomásul venni, ha 1 napig nem dolgozom. Szóval ha ez ad hoc alapon nem működik, akkor bevezetjük rendszeresen. Ebből lett a péntek, és nagyon örülök, hogy komoly, értelmes és jó munkát adó ügyfeleim, akikkel amúgy napi kapcsolatban vagyok, tiszteletben tartják és megértették. Valóban nem keresnek pénteken, és kevesebb e-mailt is küldenek, így én dolgozhatok ilyenkor más dolgaimon, más vállalkozásomon, hobbiprojekteken, vagy tehetek szívességet egy rokonomnak, vagy ücsöröghetek egy étteremben és rendezgethetem a dolgaimat a gépen. Mindegy mi az, hasznosabb, mintha ugyanazt művelném, amit hétfőtől csütörtökig.
• Idén is voltam vendéglátó, és kiszolgáltam embereket megelégedésükre. Munkáról beszélek, ami örömet okoz, nem otthoni vendégségről :) Azért 1-2 éve ezek a rendezvények még komolyabb kihívást jelentettek, és úgy jobban is esett elégedett arcokat látni, és elégedett sorokat visszaolvasni, de még mindig ad valamennyi pluszt, ha részt vehetek ilyesmiben.
• Nevettem ki olyanokat, akiknek az értékítéletét kicsinyesnek találom. Az enyémet is valaki biztosan torznak ítéli, sőt, talán sokan lehetnek így, remélem, ők meg attól tudták jól érezni magukat. 
• Megvolt a műanyagpohár a napon, többször is, és jóval korábban, mint amire számítottam volna. Megvolt az A38 terasz is, Római is, minden szögből láttam a Dunát, amiből minden évben kell.
• Írtunk nyaralás alatt közösen zenét. Mondjuk úgy, hogy egy helyen voltunk, én zenét írtam, a többiek nézték. Ez még jobban is összejött, mint amire gondoltam, hiszen a nyaralás valójában a januári amszterdami túra volt, a zenéből videót is csináltam, és rámozdult egy kis kezdő tengerentúli kiadó, hogy ráteszik egy válogatásra. Aminek egyébként már ősszel meg kellett volna jelennie, fogalmam nincs, mi van vele, de aláírtam a lemezszerződést, elküldtem a sávokat, tekintsük ezt sikernek :D
• Azt kívántam január 1-jén, hogy a 2009 második felére jellemző fejlődés legyen a munkában, 2x6 hónapig. Bőven többet elértünk. Magunk között szólva szívesen dolgoztam volna kicsit kevesebbet, és pihentem volna többet. A szokásos lakmuszpapírom mindig az, hogy arra gondolok, mi volt pontosan 1 évvel ezelőtt, és ahhoz képest sikerült-e valamiben fejlődni. Vannak olyan események, amik önmagukban elegendőek ahhoz, hogy azt mondjam, minden rendben, idén 4-5 ilyen esemény történt, simán jövő decemberig elégedett leszek magammal, addig meg még annyit fogunk dolgozni, hogy konkrétan bármi megtörténhet. 2010 második felében olyan dolgokat csináltunk meg, hogy... tényleg azon kívül, hogy megélünk és egyre rendezettebb az életünk, BÁRMI lehet. Elültettünk 1-2 növényt, és kiderül, melyik milyen gyümölcsöt hoz.
• A Karma 2010-ben sem volt szabin, és az év dolgozója. Do good things and good things happen to you. Néha viccelget, mert van, hogy másfél hónapig úgy dolgozom, mint a bányaló, és kurvára készen vagyok, de még mindig nem látom, hogy megmozdult volna valami. Aztán egyszerre rámszakad a jó, és 1 hónapig úgy érzem magam, mint aki semmit nem csinál és mégis "szerencsés". De minden olyan dolog, ami szerencsének tűnik, az munka eredménye. 
• Nem nőttem fel 2010-ben sem, mert nem is akarok, és ez csapatmunka eredménye. Másokat is itt tudok tartani a mélyben :) Egyre több művészt ismerek, van, akinek a sikeréhez én is hozzá tudok járulni, közben még szakembernek tudom érezni magam, de egyre inkább vezetőnek. És egyre kevésbé sajnálom, azt hittem, jobban fog hiányozni a szakmunka. És ez csak a januári listám értékelése, annyi minden összejött, amit nem is terveztem. És ott voltam mások 1-1 sikerének megünneplésénél is, tök jó, jól érzem magam, és nem egyedül.

Végül is tényleg csak egy pisztáciát kérek a tetejére. 

 Egy év végi saját zene a végére. Seven by nosferato