Számos januári teendő, tenderleadás, ajánlatküldés, két vizsga, zenekari próbák, állásinterjúk, pénzügyi kötelezettségek és fontos találkozók, valamint a születésnapom közepette, végül sikerült magamra szánni azt a 40 percet, amíg elintéztem a magánnyugdíjpénztárban maradásomat. Kabaré volt persze, részletek az Oszkárság blogomban. Nem mintha 40 év múlva sok köze volna a mostani döntésnek ahhoz, hogy miből élek, de én azt szeretem, ha én választok, és van választási lehetőség. Hozzám méltó módon, az utolsó előtti erre alkalmas munkanapon elintéztem:
MARADOK.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.