Tegnap egy jó kis irodában töltött nap után még este 10-kor álltunk neki egy külső helyszínen üzembe helyezni egy digitális megjelenést. Igazából még nem volt minden 100-as, úgyhogy tizenegykor hazamentem. Fáradt voltam, és eszembe jutott, hogy az elmúlt 8 évben volt, amikor rendszeresen így alakult a munka. 2003-2005 között nem egyszer volt olyan, hogy reggel 8-tól kellett valaminek működnie mondjuk Sopronban. Lefeküdtem, felkeltem 2-kor vagy 3-kor éjjel, 1-2 óra alatt még dolgoztam rajta, 4:30-kor elindultam, 7-kor összeraktam a helyszínen a displayt (ilyen egyedi kiállítási számítógépjátékokra, animációkra kell gondolni). Aztán még 4 órát modoroskodtam az ügyféllel, és 12-kor lefeküdtem a szállodai szobában.

MA MÁR NEM KELL ILYESMIT CSINÁLNOM.

Pedig nincs igazán, aki megcsinálja helyettem, csak valahogy minden a helyére került. És másfél éve, mióta saját irodában dolgozunk, arról is leszoktam, hogy otthon éjszakába nyúlóan dolgozzak, vagy hétvégén a céggel foglalkozzak. Nem éri meg. Van 15 hobbim, tudok rá időt szakítani. Ha mégsem, akkor inkább csak pihenek. Olyan, mintha ugyanannyi időbe több férne bele, mint régebben. Ezt tegnapig észre se vettem.