Asszem ettől hónapokig megőrültem. Az ember elszámítógépezget 20 évig úgy, hogy a ctrl+TAB az ablakok között ugrik egy programon belül. Azán rámszakadt pár éve a Mac, új szövegszerkesztők, jegyzettömbök, és elég sok szövegfájlt tologatok munka közben. Felfújtam az arcomat valamelyik nap, mert a tökéletesen használható programból már csak ez az egy hülyeség hiányzott.
Komolyan, úgy tudtam két dokumentum között váltani, hogy jobb oldali CMD, jobb oldali ALT és a 9-es... ez mi? Miért az? Tök szar. És itt rámsütött ennek a büdös Apple-nek a fénye, hogy nem kell jó legyen a program, mert az OSX a jó: bármilyen szar menüfunkcióra megadhatom a saját billentyűkombinációmat, bármilyen programban, nem kell hogy a program testre szabható legyen. És most működik.
Átállítottam és még hetek múlva is teljesen váratlan pillanatokban kaján vigyorral bólogatok, mint Joey a Jóbarátokban, és mondom magam elé, hogy "háhá, ctrl+shift+TAB". Mintha felfújtam volna a bringám kerekét, egyszerűen minden jobban gurul most :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.