Ma reggel úgy keltem, hogy csinálok a "kanape.blog.hu"-t, ami a meglévő 15 blog azon feléhez tartozna, amit senki nem olvas. Rendszeresen alszom el ugyanis a kanapén, és leírhatnám, hogy pénteken 4:11-kor, hétfőn 3:05-kor vonszoltam fel magam az ágyamba, milyen filmen aludtam el, hol hagytam a ruháimat, volt-e erőm átöltözni vagy alsónadrágban ájultam el, vagy akár az ágyig el se jutottam. Mindezt ittasan, vagy csak munkafáradtan, milyen alkotást hagytam félbe az éjjel, és reggel emlékeztem-e rá, mivel akartam folytatni, mi volt a reggeli első teendőm (ma például ez a poszt).

A kanapén alvás valahol családi szimbólum, hovatovább generációs szakadékon átívelő viadukt, ami a jövőbe is vezet. (Azért ez a félmondat tud valamit, nem, Illyés Gyula?;) Apám szerintem 10-15 éve nem tud olyan filmet végignézni, aminek 10 után van vége, "elbóbiskol", ahogy mondani szokták, le-leesik a feje előre vagy éppen hátra, de legalább 40 percig küzd, hogy úgy csináljon, mint aki ébren van, aztán elmegy aludni. Ha közben felébred, gyorsan megkérdezi a képernyőn látható karakterről, hogy "ez ki?", és akkor tájékoztatom, hogy a főszereplő, aki az elmúlt 1 óra 10 percből 58 percet volt látható.

Ugyanezzel küzdöttem a 2000-es évek elején, amikor két átszállással 45 percig jöttem haza a munkából (és mások mennyivel messzebbről járnak még). Ha le tudtam ülni a villamoson, akkor biztosan elaludtam. Ez olyan "apás" jelenség, ezért tetszik :) 7 éve kocsival járok, ha abban elalszom, akkor baj van.

Szabi barátom ugyanez, meg nem is tudom, kivel beszéltem 2 napja, dettó kanapéból ágyba átmászós fajta. Mert szeretünk aludni, de vannak dolgok, amiket jobban szeretünk. És addig nem indulok el lefeküdni, amíg valami hasznosat nem tettem, mindegy, hogy az munka-család-hobbi, másnak jó vagy nekem jó.

Meg aztán vannak, akik azért alszanak a kanapén, mert a hozzájuk kapcsolódó fehérszemély kiparancsolja őket az ágyból, miután túl jól érezték magukat valahol (nélküle). Ilyenben még nem volt részem, egyszer laktam együtt a barátnőmmel hosszabb ideig, de nem volt kanapénk. (TRÜKK!) Persze nem hülye nőm volt, megoldotta: ő aludt máshol. Nos a "kanape.blog.hu" tök foglalt, úgyhogy valahol örülök, hogy nem köteleztem el magamat még egy témának, és ennyi szót bőven elég ejteni a kanapé témáról.